Kicsit kimerultem

... es mar nagyon varom az egy het szabit, meg masfel het. Persze nem megyunk sehova, csak a Thomas-parkba es egy-ket kozeli helyre, de a kicsiket ismerve ez igy sem lesz faklyas-menet.
4 honapja dolgozom itt, es mar kezd minden rutinszeruve valni, es kezdek kicsit belefasulni. Annyira, hogy meselni sem nagyon van kedvem rola. Heti atlag 45 ora, egy szabadnappal, idonkent brutal megerolteto. Siman beszelgetek mar mindenkivel, a telefont is aggaly nelkul kapkodom fel, az angolom naprol-napra gordulekenyebb, de neha ugy erzem, mint egy ovono a sok rakoncatlan gyerek kozott.

A legnagyobb gond persze az, hogy otthon sincs piheno, es nem a hazimunka a nagy gond, mert az anykam nagyreszt elvegzi es persze ferj is segit, nyilvan, de minden mas az en vallamat nyomja. Es ennek csak egy resze a penz, mert anyukam is pl. az egesz nyugdijat rank kolti, es nyilvan a tamogatast a gyerekek miatt kapjuk, tehat nem az van, hogy csak en dolgozom es en keresek penzt. Nem a penz a gond, hanem a felelosseg. Es hogy mindent nekem kell inteznem. A nagy bevasarlast en szervezem, ha vennunk kell valami nagyobb dolgot, en foglalkozom a megrendelessel, a reklamalassal, a szolgaltatokkal, az adohatosaggal, az onkormanyzattal, az iskolaval, az egeszseguggyel, a fejlesztesekkel, a tanarokkal. Ez nagyon sok, ugy szeretnek mar kicsit kikapcsolni.
Es azt szeretnem, ha a kornyezetem legalabb beken hagyna, es ne nyaggatna, hogy ne idegeskedjek, vagy legyek mar jokedvu, es mosolyogjak (WTF). Oke, akkor legyszi, intezzetek el mindent helyettem, en meg majd boldog nyugalommal vigyorgok napszam. Ahh...
Szoval tul sok ez most, neha legszivesebben elmennek tok egyedul par napra, es csak akkor mennek haza, ha mar nagyon hianyzik a csaladom. Szerintem 2 napig ellennek egyedul.

De mivel ezt nem tehetem meg (most meg), igy eltervezem, hogy hamarosan ugyis csinalok egy kis szabadsagot magamnak, mert nem szeretek mufurc lenni, de azt sem szeretem, ha vigyorognom kell idiota modjara, amikor semmi kedvem nincs hozza.
Ugyhogy most igy.

Vege a sulinak

Nos igen, meg csak most csutortokon, vagyis mig Magyarorszagon tombol a kanikula (es ma itt is volt vagy 30 fok, ami a para miatt nem semmi), itt csak most zartak be az iskolak, a mienk kulonosen kitarto volt, a legtobb sulira ravert meg egy 1-2 napot. Marad 6 het szunet, de meg igy is sok, nem tudom, hogyan fogjak a kicsik atveszelni, nagyon szeretnek odajarni.

Megkaptak a bizonyitvanyt, Kristof meg mult heten, es Zalan is kapott, az ovibol XD Nyilvan, Zalusnal nem ugy ertekeltek, ahogy a nagyobbaknal, leginkabb egy napjat irtak le. Birom, hogy jelzokent az 'independent' melleknevet kapja. Nem ontorvenyu es kezelhetetlen, hanem fuggetlen. Hat persze XD

Viszont Kristof rendes szoveges ertekelest kapott, az erofeszitese mindenbol 'good', az eredmenye pedig altalaban 'good', idonkent csak kielegito.
Azert rendesen elkepedtem, amikor azt olvastam, hogy Kristof az osztaly nepszeru(!) tagja. Udvarias, ismeri a szabalyokat, bar magara nezve nem mindig tartja oket kotelezonek, es hajlamos arra, hogy masok belevigyek a helytelen dolgokba.
Hianyossaga az olvasasban es irasban van, szocialis viselkedesben (nem tesz fel kerdeseket, nem mesel a csaladban tortentekrol - ja, meg jo, erre magyarul sem kepes -, nem jatszik szerepjatekot (igen, tudom, autizmus), es a 'korulotte levo vilag megerteseben' (jelentsen ez barmit is, de persze azt jelenti, hogy nem kerdez es nem mesel).
Nem mesel,  de figyel es megjegyez, nem kerdez, de valaszol, ez a lenyeg. Nyilvan sok a lemaradas, nem ketseges, de azert ez egy nagyon szep bizonyitvany, es a lenyeg, hogy ugy el, mint hal a vizben, lubickol az osztaly es a tanarok szereteteben es elfogadasaban. Jo a matek, a tesi, a kreativ dolgok (vegre ujra rajzol, fest, ragaszt, es imadja).

Nem volt evzaro, epp csak egy kartyat es egy-egy tabla csokit adtam az altalam megbecsult pedagogusoknak (vagyis Zalannal osszesen az egy szem asszisztens erdemesult ra, akit annyira nem tisztelnek meg, hogy a neve sehol nem szerepel az iskolaban, pedig o aztan sokat foglalkozott Zalannal, a 3 masik ovono+pedagogiai asszisztens szerintem ra se nezett, persze nekem mindig mast adtak elo, de hulye azert nem vagyok.
Nagyon szeretem az angol udvariassagot, csak az faraszt, hogy idonkent mindenbol negyzetgyokot kell vonni, nem a legmegbizhatobbak. Persze, altalanositas, mert van ilyen is olyan is, de azert altalaban nagy hohanyok. (pl. a szallito ceg azt mondja, hogy jartak nalunk es kopogtak, de senki nem nyitott ajtot - oke, talan, viszont otthon voltunk, vartuk oket, tehat talan kopohattak volna 2x, vagy hatrajohettek volna a masik ajtohoz, urambocsa, telefon is van a vilagon. Ugyanez az ingatlanos cegnel, allitolag meg be is neztek, es senki nem volt otthon. Mondjuk nekik azert elmeseltem, hogy ez eleg valoszerutlen, mert kb. ra 5 percre a Tesco kiszallitas otthon talalt minket, raadasul telefonon is elerheto vagyok, ha esetleg WC-n ulnek. Sebaj, a kolleganak nyilvan nem volt kedve dolgozni, \gy a legkonnyebb utat valasztotta. Hazudott.)
Ellenben Kristofnal konnyesre sikerult a bucsum, mert a szuper csodalatos asszisztens nem kiseri tovabb, es Zalan a masik osztalyba kerult, de miutan esetlenul elkoszontem tole, az asszisztens elmeselte, hogy fel napjat Zalan mellett fogja tolteni a jovoben, mert ..  hosszu, lenyeg, hogy marad velunk, es ezert orok halam.

Jo volt, hogy nem volt evzaro unnepseg, ahogy evnyito sincs, a gyerekek kaptak egy kis zacsko edesseget (persze az utolso par het mar egyaltalan nem a tanulasrol szolt, hanem kirandulasokrol, vasarrol, sportnapokrol es ilyenekrol), es ennyi volt. Nekem nem hianyzott a masfel ora unalom, szerintem ez igy rendben van.

Meg iskola

mert az a kedvencem. Es van rola mit irnom.

Kristof decemberben kezdte a sulit, a Foundation Class-ban, ami az elso osztaly elotti, de mar kotelezo ev. Elvileg itt megtanuljak az angol betuket es hangokat (hogy hogyan tanulnak olvasni, azt nem teljesen ertem, nyilvan ez teljesen mas, mint a magyar), matematikaban kb. 10-ig (?) a szamokat, plusz, a kisebb-nagyobb, konnyebb-nehezebb stb. hasolitgatasokat, a formakat, termeszettudomanyokat meg nem tanulnak, a term-ekben van egy-egy tema, amit feldogoznak, es azzal kapcsolatban vizsgalodnak.
Tanulnak zenet, maris elkezdtek egyszerubb hangszereken jatszani (tamburin, dob, triangulum es tarsaik), illetve sportolnak (ebbol persze Kristofnak sosem eleg).

Az elso nagy temakor egy macis mese feldolgozasa volt, ebbol csak az eloadast lattuk, mivel 2 hetig kemenyen be kellett szoktatni az iskolaba. Elvileg egy fel nap all a szulok rendelkezesere, hogy a beszoktatas megtortenjen, de szerencsere eleg rugalmasak ebben a tekintetben, a diagnozis miatt lehetoseg volt ezt meghosszabbitani. (termeszetesen kulon megkoszontek, hogy vallaljuk a beszoktatast, tobbszor talalkoztam a Senco-val, atragtuk magunkat a vizualis segitsegeken az asszisztenssel, probaltuk megtalalni a legkedvezobb format ami mellett Kristof a legjobban erzi magat es sikerult). A term-ek vegen az osztaly eloadja, mit is tanultak, megmutatjak az elkeszitett munkaikat, enekelnek, egy megkoreografalt eloadas kerekedik az elmult honapkban tanultakbol, amire rendesen keszulnek is, es az eloadason resztvesz a tobbi osztaly es meghivjak az epp eloado gyerekek szuloit is.

Az elso eloadason Kristof vegig mellettem ult, nem mozdult semerre, nyilvan, par napja jart meg akkor csak suliba.

A masodik eloadas a hazakrol szolt. Milyen hazak vannak, hol lakunk, szokasos mese, enek, tanc. Ennel Kristof mar aktiv volt, legalabbis a probakon, mert amikor meglatta a tomeget, bebujt az asszisztens pulcsijaba hatulrol (ez a jele annak, hogy zaklatott) es nem volt hajlando meg csak a tobbiek melle sem allni, igy en mentem oda, es az olembol szemlelte az eloadast.

Volt egy harmadik, ez zenes, hangszeres, enekes eloadas, nem osszefoglalo, csak ugy, ott mar nem hagyta el az osztalyat, csak epp hattal ult a nezoknek, a tanar mellettt, de lelkesen mutogatott.

Es jott a negyedik, ami a viz temakoret olelte fol, es a hol Kristof a tobbiek mellett allt-ult, enekelt, eloadott, persze ugy, ahogy a nagy tobbseg: idonkent beszelgetve, ide-oda forgolodva.
Ez a vizes tema amugy is nagyon erdekelte mar, nemcsak az elolenyekkel foglalkoztak (bar azokat is tanuljak, ahogy azt is, mire jo a viz, mi mindenre hasznaljak), hanem telitalalat, bevettek a kalozos vonulatot, csakot, hajot keszitettek, kincskereso terkepeket, ahol 'X marks the spot' (vagyis az X jeloli a kincs helyet). Ez pedig igazan elvezetesse tette a tanulast.

Szoval igy tanulnak ok. Kis csoportokban, alkotva, atelve, jatszva, a kezuk munkaja altal, kis kortol raszoktatva az eloadasra. (nem uj dolog ez, ateltem es Balazs is atelte a Waldorf-ban es nagyon jo, hogy ilyen lehetosegunk van erre ismet) Na bumm, legfeljebb nem fogja tudni kozepiskolaig, hogy a paradicsom egynyari vagy ketsziku. De fog paradicsomot ultetni, lesni, hogy hajt ki, mert persze kiskertje is van az iskolanak, es uveghaza is.

Csakugy, mint digitalis tablaja minden osztalynak (hagyomanyos nincs is, de a digitalisat hasznaljak), tobb szamitogep minden osztalyteremben, rengeteg szemleltetojatek. Nincsenek tankonyvek, fuzetek,semmilyen iroszert, semmit nem kell venni, mindent az iskola ad. Amit venni kell, az az egyenruha, a testneveles felszereles, a book bag (2 font, belefer par kis konyv, amit az iskolabol hoznak haza otthoni elolvasasra -mesekonyvek, nyilvan -, a hazifuzet, amit szinten az iskoa biztosit, talan 4x hozta haza eddig Kristof, es par A4-es lap, amin a fontos tudnivalokat kuldik szinten haza - ez a felesleges szuloi ertekezleteket potolja).

Es meg van mirol meselnem, es fogok is.

Iskola

Hat, ugy tunik, maradnak a fiuk a regi suliban, egyelore legalabbis.
A sulit nagyon szeretem, az oda jaro kozosseget nem annyira. Igen erdekesen van kialakitva ez a varos. A kozponthoz kozel eso teruletek eleg lepukkantak. Egyesek gettosak, ahol mi is laktunk, es az, ahova a gyerekek jarnak, a St. Ann's Valley - hat az sem tul biztonsagos. Es most meg finom is voltam, tehat ennek megfelelo a gyerek- es szuloosszetetel. Nyilvan nem a gyerekekkel van bajom, de a szulok nagy resze marhara nem szimpatikus. Persze, lehet mondani, miert is hordom fenn az orrom ennyire, de azert ennyi ido eltelte utan mar eleg szepen meg tudom itelni, milyen emberektol akarom magam tavoltartani.
Es valahogy szazszor jobban tetszik az a kertvarosi kornyezet, ahol lakunk, En mar csak ilyen finnyas vagyok. Az mondjuk furanak tunhet, hogy pont egy liberalis Anglia hozza ki belolem a kevesbe liberalis enemet, de aki eltolt ennyi idot egy olyan kornyeken es olyan melohelyen, ahol en, azzal szivesen beszelgetnek arrol, hogyan is orizzuk meg azt a marha nagy nyitottsagot. Es vegkepp nem akarok ciganyozni, mert ismerek is szemelyesen Magyarorszagrol erkezett ciganycsaladot, akik jofejek, a gyerekeink egy iskolaba jarnak, de az a ciganycsalad pl., akik nem tudom, milyen nemzetiseguek voltak, mert igazan nem erdekelt, de mint szomszedaink igencsak megkeseritettek az eletunket es atvertek (es rendorseget hivtam rajuk, nem egyszer, mert mondjuk jokedvukben hajal 1-tol reggel 7-ig uvolto zene mellett buliztak), nem segitettek az elfogadast. Konnyu ugy elfogadni valamit, ha csak tavolrol erint, es teljesen mas, ha pokolla teszik az eletedet. Es marha sokan vannak itt olyanok.
Majd egyszer talan meselek ezekrol az idokrol, bar nem hiszem, mert szeretem az ilyen dolgokat jo gyorsan elfelejteni.

Szoval, amiert megis emellett az iskola mellett dontottunk, az nana, hogy az autizmus. Mert ugye a burokracia az ugy szep, ha zajlik, es a gyerekek itt meg mindig nincsenek orvosilag diagnosztizalva, vagyis csak az iskolai segitseget kapjuk, mast meg nem. Merthogy mar elkezdtuk az orvosi utat az elozo lakhelyen, ami haladt is szepen a maga modjan - lassan -, de mire valami erdemben tortent volna (kivizsgalas, mar megint, OMG), addigra elkoltoztunk. Es bar varoson belul, ugy tunt, de megsem. Mert mar nem a varosi onkormanyzathoz tartozunk (a City Council-hoz), hanem a jarasi(?)hoz, a Gedlingborough-i Councilhoz, illetve a megyei, Nottingham County Council-hoz. (persze meg csak kapisgalom ezt az egesz kozigazgatast). Es ez egeszsegugyben annyit jelent, hogy restart. Kezdhetjuk elolrol. Na most, ha meg iskolat is valtunk, akkor ez duplan szivas, mert amit az iskola mar elkezdett (beszedterapiat es asszisztensi segitseget es onkormanyzati tamogatast), azt is ujrakezdhetjuk. Hat ezt nem akartam bevallalni, ugyhogy maradnak. A Senco-teacher (na most ezt meg nem magyarazom, de az SNI gyerekekkel foglalkozik, koordinal es mindent intez) szuper, raadasul o korabban autista iskolaban dolgozott, kello affinitassal es hozzaertessel rendelkezik, mar ismeri a gyerekeket, minket is, rendszeresen talalkozunk, beszelgetunk, informal. O aztan mindenrol tudja, mi, hogy zajlik (mondjuk ez annyira nem egy nagy szam itt, Angliaban, mivel minden le van szabalyozva, de megis mas, ha egy szakmaban elismert valaki jeloli ki az utat). Szoval butasag lenne felrugni ezt a kapcsolatot, vagyis maradunk.
Az iskola egyebkent nem rossz. Tavaly meg nagyon ramaty Offsted ertekelest kapott, de iden uj igazgato jott, aki iszonyat ramenos, es az a fixa idea-ja, hogy johiru iskolat epit ki, hatalmas becsvagy zubog benne, ami nagyon jo, es maris sikerrel jart, a legjobb kategoriaba soroltak be oket. (Jaj, nagyon mas egy itteni iskolaigazgato elete, munkaja, lehetosegei, hozzaallasa, mint otthon, de ez egy kulon tortenet.)

Kristof pedig szeret iskolaba jarni, es amikor arrol faggattam, hogy mi lenne, ha egy ujban folytatna, akkor csak arra volt kivancsi, hogy a baratai ott lesznek-e. Hmm. Mert altalaban van baratja, par hetente valtogatja oket, most egy lengyel kisfiuval van egyutt sokat, de volt mar lanybaratja is. Hogy ezek milyen kapcsolatok, azt nem igazan tudom megitelni, de azt latjuk, hogy az udvaron altalaban jatszik valakivel, es mindig rohangal, ugral, nincs egyedul. Szoval o jol van. Valamennyit tanul is, nyilvan nem tul sokat, de angolul folyamatosan beszel, persze amit nem tud, azt potolja, angolnak hangzo halandzsaval. Eleg cuki, amikor estenkent o olvas a meseskonyvekbol, es ez kb. ugy hangzik, hogy 'angry birds go away blablabla in the branches blablal red giant knocked blablanbla in the piggy island,' Bamulatos a kommunikacios kezsege.
Azert ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondjai, de ezeket jol kezelik (orok halam a tanarasszisztensnek, a lelket kitette es kidolgozta Kristofert), abszolut alkukepes, es nagyon jol motivalhato. Es ha gond van, a Sensory Room egy csodas talalmany, oda szokott elvonulni az asszisztens Kristoffal, ahol vannak fenyek, zenek, babzsakok, hangszerek es minden, amit ot megnyugtathatja.

Zalus pedig... nyilik o folyamatosan, de ez olyan egy lepest elore es egyet hatra dolog. Zalanra kaptak plusz tamogatast az iskolakezdesre,tehat jon uj ember, majdnem kizarolag melle es beszedterapia es meg asszisztens es ize, de elkepzelni sem tudom, hogy o normal iskolaba jarhasson. Nagyon nem. Ott fog kezdeni szeptembertol es jon az onkormanyzati pasas, de volt egy megbeszelesunk, ahol bar nagyon oromkodtunk az osszes fejlodesnek, ami tortent Zalussal, de elmondtam, hogy nagyon feltem, es a Senco teacher felvetette, hogy talan, esetleg nem biztos, hogy ez a megfelelo iskola Zalan szamara. Nagyon szimpatikusan es ovatosan nyilatkozott, nyilvan van mar rutinja, es en mondtam, hogy ne aggodjon, nagyjabol realisan latom a gyerekemet. Nyilvan ez specialis iskolat jelent, de en nem banom, sot, szerintem Zalannak sokkal jobbat tenne egy kisletszamu specialis suli, ahol igazan oda tudnak ra figyelni es segitik. A Senco teacher kerdezte, hogy nem bannam-e, ha szervezne nekem latogatasokat a spec iskolakba. Biztositottam, hogy nem, sot. (stresszhelyzetben eleg szar az angolom, pedig egesz nap angolul beszelek es sokat javultam, de ezen a beszelgetesen jobbara csak makogtam, szoval csak szerettem volna, ha ilyen szep kormondatokban, igazi angol udvariassaggal csevegunk)
De addig is, Zalan szeptembertol elokeszitos, a tanarnoje pedig mar megismerkedett vele (en kedden fogok), es elmeselte, hogy Zalan teljesen olyan, mint az unokaoccse. Aki autista es 4 eves. A kulseje, a viselkedese, a problemai. Ez azert megnyugtatott kicsit.
Pedig tenyleg van fejlodes, de mondjuk olyan szinten, hogy szolok Zalannak, hogy vegye fel a papucsat, akkor felveszi, segit tejet onteni, neha erdekli, mit csinalok, Kristoffal jatszik, csak epp ezek mar 2 eves korban sem tunnek olyan nagy kunsztnak, bar nalunk oromteli dolgok. De hogy en Zalust otthagyjam tobb orara egy idegen kornyezetben 30 gyerekkel, ez meg 3 felnott felugyelete mellett is elkepzelhetetlen.

De azert jo, hogy nem vagyok egyedul, es nem is tudom mar, hogy gondolhattam komolyan az iskolavaltast. Azt azert meg elmeselem, hogy Zalan, ha fel van haborodva, merges vagy kiborul, ilyeneket kiabal: tojas, fakanal, taticaboda!!!! (vagy barmely mas 3 random fonevet. Es ilyenkor meg kell zabalni.)

Tesco-ban

voltam ma az egyik service user-el, nevezzuk M-nek. Autista kozepkoru ferfirol van szo, aki dolgozik, jon-megy, kommunikal, es nagyon jol erzi magat. (Eleg penge agya van, pedig nem kicsit erintett, ertelmi fogyatekossaggal is diagnosztizaltak, de a maga modjan remekul mukodik.) Nem keves 'maniaval' van megaldva, az egyik a folyamatos ujsag vasarlas. M. szokereso magazint keresett a Tesco-ban, es szemmel lathatolag elegedetlen volt a valasztekkal, valamit nem talalt. Sorba allt hat a penztarnal (velem nem osztotta meg a problemajat, az ujsagos resznel vartam ra), es panaszkodott, hogy nem erkezett meg az uj kiadvany. Az augusztusi. Mivel julius kozepe volt, a penztaros lanyok ertetlenkedtek, majd nemi magyarazkodas utan kiderult, hogy az elozo szam boritojan ott a datum: az augusztusi szamot julius 9-tol kereshetik a vasarlok a Tesco-ban.
Namarmost, julius 10-e van, es ez egy Tesco. Tehat, keri az uj szamot. Sajnos nem tudtak neki segiteni, ezert odamentem hozza es javasoltam, hogy keressunk egy masik, nagyobb Tesco-t. M. beleegyezett, de kozben a penztaros lanyok szoltak az uzletvezetonek.
Aki odajott. Bocsanatot kert, haromszor (komolyan, haromszor), elmagyarazta a keses okat (tul sok ujsag van keszleten, ezert a kovetkezo rendelest szombaton hozzak), es addig nem ment el, amig azt nem mondtam, hogy semmi baj. (Ez a 'no problem' udvariassagi forma meg nem teljesen magatol ertetodo szamomra, mint ahogy a folytonos 'please' es 'sorry' es 'thank you' sem. De fejlodokepes vagyok, 3 perc utan csak leesett, mit is kell reagalnom.)

Szivmelengeto. Es nagyon sok ilyen tortenetem van.

England

oo, nagyon szeretem. Nagyon szeretek itt elni, olyan konnyu. Minden pillanatban halas vagyok azert, hogy belevagtunk, igazabol nem gondoltam volna, hogy lesz merszem meglepni, mikor 2-3 eve komolyabban felmerult a gondolat. Olyan nagy dolog ez, orszagot valtani. Nagy tiszteletet erzek azok irant, akik ezt meglepik, mert ijeszto. Es keves tiszteletet azok irant, akik meglepik es csak panaszkodnak.
Mert a kaja, az iskola, az idojaras, a .. minden!
En szeretem ezt az orszagot, maris, es persze, vannak negativumok, hol nincsenek?! Szeretem, hogy olyan biztonsagban erzem magam, ahogy mar regen nem. Mert dolgozok, es megbecsulnek. Az emberek kedvesek. Na persze, felszines ez a kedvesseg, mely baratsagot kotni nehez, de nekem ez Magyarorszagon sem sikerult. Es igazabol nem is vagyom ra. Se idom, se energiam nincs osszejarni masokkal. Ferjjel abszolut egyetertunk, hogy ha vegre otthon vagyunk, akkor max. arra van energiank, hogy lelazuljunk. A gyerekek miatt sem tudnank sehova jarni, es - bar meglepo - meg mindig jol erezzuk magunkat egymas tarsasagaban. Es a csaladeban.(es julius vegen jon haza - Angliaba - Balu, es itt lesz egy egesz honapig!) Amugy meg a sajat idom is nagyon hianyzik, 2 konyv is hanyodik a taskamban, alig=alig van alkalmam olvasni beloluk (angolul mostmar, szinte csak)es mennyi tennivalom lenne.

Szar erzes kimondani, de nem hianyzik Magyarorszag. Az egyetlen, aki Balun kivul hianyozna, az anyukam, es o itt van velunk (na, mondjuk neki nem konnyu, es mivel azert sokat vagyok ideges es feszult, mert most en vagyok felelos ennyi rengeteg ember mindennapi betevojeert is, tul az erzelmi felelossegen, en sem konnyitem meg neki a napokat. de igyekszem, o, nagyon igyekszem, csak ez az atkozott turelmetlen es nyers termeszetem).

A gyerekek sem hianyoljak az ohazat, Kristof neha megemliti, hogy a zold hazban meg kisbaba volt, de mar nagy es iskolas. Es en halas vagyok ennek az orszagnak, hogy lehet igazi gyerek az en nagyfiam, nem csak egy fura kis ufo.
Neha, amikor valamilyen angol filmet nezunk (es csak ilyet nezunk, nincs is magyar csatornank), es beszelgetunk kozben Kristoffal, en angolul kerdezem es o angolul valaszol, ami nagyon vicces es aranyos es en buszke vagyok ra, es ez olyan termeszetes neki. Az iskolarol kevert nyelven mesel, de amugy az itthoni tarsalgasban persze magyart hasznalunk.
Kristofnak par hete mar csak angol konyvekbol kell meselni elalvas elott, persze nem ert mindent - en sem -, de nagy elvezettel hozza haza a sulibol az ujabb es ujabb konyvecskeket. O valasztja ki, hazahozza es elmeselem parszor, aztan cserel ujra. Meg 3 het a suli, utana elmegyunk egy nagyot kirandulni ide.

Nagy dilemmam, hogy hozzuk-e at a fiukat a kozelebb levo suliba. Ugyis uj tanarok lesznek jovore, de hat az allandosag es biztonsag. Zalan mar fogja az asszisztens kezet es setal vele. 3 honap kellett hozza. Izzaszto melo ez a szuloseg, allandoan donteni kell. Es persze egyedul kell meghoznom a vegso dontest, mert ferj ugyis azt tamogatja, amirol en azt mondom, hogy az ugy jo, de mindket eshetoseghez komoly erveket tudnek felhozni.